Nuestra institución Maya

UNIDADES DE LA SSP

U kananil ti’ ma’ u yúuchul lóobil ti’ kaaje’ leti’ u jach nojoch tuukulil tu meyaj le jo’ol póopila’, yéetel xan leti’ U Tuukulil u Kananil Quintana Roo, beeta’an yéetel u tuukulilo’ob meyaj tu’ux ku táakbejsa’al u yuumilo’ob kaaj ti’ u kananto’ob u tojóolil kaaj ti’ loobil.

Kajlen yéetel jets’ óolil@
Jets’ óol kajlen@

U jaaj óolil múul kanan kaaj@

Jun p’éel u Yutsil Múuch’ Meyajil Kanan Kaaje’ jun p’éel múul meyaj jets’a’an u t’aanil tumen kaaj, u yuumilo’obe’ u kajnáalilo’ob kaaj u k’ubaj u yóolo’ob ti’ u meyajo’ob yéetel u kanan kaajil jo’ol póopil ti’ u yutsil tuláakal kaaj, tu’ux ku beetiko’ob meyaj ti’ u yaantal utsil jets’óolil yéetel utsil kuxtalil ti tuláakal u yuumilo’ob kaaj.

U tuukulile’

Táakpajal yéetel u jaajil óol ti’ u kananta’al ma’ u yúuchul le loobilo’obo’ yéetel ma’ u yaantal ba’alo’ob beetik u k’astal u yóol u kuxtal kaaj, le beetik péek u yóol kaaj yéetel u yaantal sáajkil tu péeten lu’umil u kaajil Quintanarooilo’ob, yéetel u meyajilo’ob ka’ansajil, báaxalilo’ob, yéetel u máan k’iinilo’ob yéetel u miatsilo’ob kaaj.

U múul meyajil:

U Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Kananil Kaaj tu Péeten Lu’umil Quintana Rooe’ yéetel u Jo’ol Poolil ti’ Múul Meyajile’ yaan u t’aan yéetel tuláakal u nojchilo’ob kaaj tuláakal le jun lajun p’éelal le méek’tankaajo’ob yaan te’ péeten lu’umila’. Lela’ yaan u yaantik le náats’al te’ kaaj yéetel u chúunsajil u meyajil le VIVESo’.

2. Ti’ jujun p’éel VIVESe’ yaan u ts’áabal jun túul u nojchil (presideentee), jun túul u yíich’akil (sekretaariyo) yéetel waxak túulul u yáantaj meyajilo’ob, tuláakalo’ob yaan u bin u k’aaba’ob tu Ju’unil u Múul Kanan Kaajil yéetel u Jéets’ Óolil Kaaj yéetel Kajnáalilo’ob, le ts’aik u jaajóolil u muuk’ u meyajil le Múul Meyajo’.

3. Ken ts’o’okok u jets’óolta’al u meyaj le Múul Meyajilo’ yaan u ka’ansa’al ti’ob tumen u Jo’ol Poolil le Múul Meyajilo’ bix u beeta’al u meyajil le VIVESo’ yéetel yaan u jets’k’iinta’al u k’iinilo’ob ti’ u xíimbalta’al u bin u meyajilo’ob yéetel u ka’ansa’al ti’ob le ba’alo’ob u k’áat u kano’ob tu yóok’ol u kananta’al ma’ u yúuchul le loobilo’ob te’ kaajo’, u mo’ola’ay meyajilo’ob ti’ kananil yéetel u yilaj t’aanil tak poolile’ yaan u táakpajalo’ob yéetel u jaajil óolil ti’ u kananto’ob ma’ u yúuchul le loobilo’obo’ yéetel ma’ u yaantal ba’alo’ob beetik u k’astal u yóol u kuxtal kaaj, le beetik u péek u yóol kaaj yéetel u yaantal sáajkil tu péeten lu’umil u kaajil Quintanarooilo’ob, yéetel u meyajilo’ob ka’ansajil, báaxalilo’ob, yéetel u máan k’iinilo’ob yéetel u miatsilo’ob kaaj. Beytúuno’ ku yaantal u jach jaajil u múul meyajil u kanan kaajilo’ob jo’ol póop yéetel u kajnáalilo’ob kaaj, ku múul meyajo’ob tu yóok’ol jun p’éelili’ tuukul.

 

Táankelem Kanan Kaaj

U Biilalil

U ye’esik u meyajil u kananil ti’ ma’ u yúuchul k’aasil, ka u beet jach utsil kajnáalilo’ob.

U paakatil

U jol u bejil múul áantajil yéetel u óox p’éel jaatsil muuk’ u meyaj Jo’ol Póopil, xookil,
koonolil yéetel kaajil tu yo’osal u p’atik u mejenil tuláakal Quintana Roo.

U meyajilo’ob

  • U’uyaj t’aan:
  • Loox ti’ kananil:
  • Síit’ yéetel sats’ wíinklalil:
  • Ka’ansaj péeksaj wíinklalil:
  • Kanan kuxtalil:
  • Ka’ansaj máans kis buuts’:
  • Séeba’an éemelil yéetel suum:
  • U ye’esaj meyajilo’ob miatsilo’ob
  • U ts’a t’aanilo’ob kanan loobilo’ob
  • Áantaj kaajilo’ob

 

U kúuchil xook x ma’ loobil

Jun p’éel meyajil ti’ u kananta’al ma’ u yúuchul loobilil tu’ux ku ka’ansa’al le aj ka’ansajo’obo’, le taatatsilo’ob yéetel le na’tsilo’ob, yéetel le xoknáalo’obo’, ti’ u k’ajóolto’ob ba’ax yaan ti’ u ya’almaj t’aanilo’ob yéetel ba’ax yaan ti’ u si’ipililo’ob tu yóok’ol u meyajil u kananta’ab ma’ u yúuchul le loobilo’ yéetel u yáantaj u kajnáalilo’ob kaaj, ku kaxta’al u yaantal jun p’éel najil xook tu’ux mina’an loobil.

U tuukulile’:

Ka jo’olok u beelil u múul meyaj le óox p’éel jaatsilo’obo’, aj ka’ansajo’ob, taatsilo’ob yéetel na’tsilo’ob, yéetel xoknáalo’ob, ka yaanchajak u suukbe’en meyajil ti’ u kananta’al ma’ u yúuchul loobilil yéetel le kambalilo’ yéetel le utsil meyajo’ob je’ex lela’, ti’ u náajalta’al u yajsa’al tuukul yéetel u k’e’exel u tuukul kaaj yéetel u suukbe’enil ti’ u kananta’al ma’ u yúuchul le loobo’obo’.

 

U Kúuchul koonol x ma’ loobil

Xíix xíimbalo’ob

U ta’ak’al u ts’íibil nook’ilo’ob

U t’o’oxol ju’uno’on

U Wo’olol u Múul Tsikbalil Wask’oop

U Kúuchil u Jo’ol Poolil u ti’ u Ts’íibta’al yéetel u Kananta’al le Mo’ola’ay Meyajilo’ob ku Konik u Meyajo’ob ti’ u Kanantiko’ob le Kaajo’.

U beelil u kúuchil tu yóol iik’: direccionseguridadprivadassp@gmail.com

 Chetumal

U kúuchil: U Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Kananil Kaaj

Tu noj bejil Chetumal-Bacalar Km. 12.5 Zona Industrial C.P. 77049, Chetumal, Quintana Roo.

U xookil u nu’ukulil u t’aanilo’ob

01 (983) 835 09 28 (u jo’ol poolil)

01 (983) 835 09 27 / 835 09 29

 

Cancún

U kúuchil: U Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Kananil Kaaj

U noj bejil ich kaaj Cancún Las Torres, Regimiento 523, Mza. 16, Lote 1,

C.P. 77500, Cancún Quintana Roo.

U xookil u nu’ukulil u t’aanilo’ob:
01 (998) 234 08 18

U súutukil u meyaje’: 08:00 tak 16:00 u taal u chíinil k’iin.

U Kúuchil ti’ u Kon Meyajil Kanan Kaaj

U Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Kananil Kaajo’ ku kaxtik u beetik meyajo’ob ti’ nats’ik yéetel u múulbejsik le kanan kaajo’ob yéetel le kaajo’ tu yo’osal u k’exbejsik u k’aasil u paakat le kaaj yaan ti’ob tu yóok’ol le kanan kaajo’obo’. Tu’u yo’osale’ síij u tuuklil u beeta’al “U Aj Paaxil u Kanan Kaajil Quintana Roo”, yéetel le meyajnáalo’ob u yojelo’ob paaxo’.

U tuukulile’:

U yutskinsa’al u meyaj le kanan kaajo’obo’ yéetel u jo’osa’al táanil le máako’ob yaan ba’alob u yojelo’ob tu yóok’ol u meyajil cha’ano’obo’, le jach u ch’ikmaj u yóolo’ob te’ paaxo’, u beelil u jóok’olo’ob táanil yéetel u meyajo’ob yéetel xan ti’ u náats’alo’ob ti’ kaaj tuláakal u méek’tankaajilo’ob u péeten lu’umil Quintana Roo.

“U Aj Paaxil u Kanan Kaajil Quintana Roo”, ku jo’olintik u máak’a’antik meyajo’on yóok’ol ka’a p’éel tuukulilo’ob: U tuukulil meyaj tu yóok’ol u wo’olol u meyajil paax yéetel u ts’aabal k’ajóoltbil le paaxil tu péeten lu’umil Quintana Rooo’, tu yo’osa’al u táabsa’al u yóol u mo’ola’ay meyajil le kanan kaaj ti’ u yutsilil le paax ti’ u ts’aabal k’ajóoltbil te’ kaaj u meyaj le kanan kaajo’obo’ yéetel xan lela’ ku beeta’al u asab náats’al ti’ kaaj.

U Biilalil:

U taakmuk’ta’al, u k’úubejsa’al u yóolil yéetel u yutsil u yich le paax te’ ichil u Noj Mo’ola’ay Meyajil u Kananil le Kaajo’, bey xan tuláakal u kajnáalil u kaajil u péeten lu’umil Quintana Roo.

Beytúuno’ “U Aj Paaxil u Kanan Kaajil Quintana Roo”, yaan u beetik cha’an tu jejeláasil u méek’tankaajil le péeten lu’umo’, yéetel xan jun p’éel u jach chuka’an tuukulil u meyajil ti’ u kananta’al ma’ u yúuchul le loobo’.

 

U Kúuchilil u Yila’al Ichnaayil Ba’alo’obe’, jun p’éel kúuchil meyaj ti’ u P’i’isil u Bin Meyaj, leti’ ts’a’an ilik yéetel kanantik tuláakal le ba’alo’ob ma’ tu beel ku beetiko’ob le máako’ob ku kanan kaajo’ob ku meyajo’ob tu Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Kananta’al Kaajo’, tu yo’osa’al u beetik u beetik u meyajo’ob tu beel yéetel u ya’almaj t’aanilo’ob ts’a’ano’obo’ ti’ u nu’ukilo’ob u tojbejil u meyajo’ob le kanan kaajo’obo’, le kili’icht’anta’ano’obo’ tu 21 Jets’ T’aanil u Noj A’almaj T’aanil u Noj Lu’umil Meejikoo’, le ku ya’alik, jaajil, chika’anil, tu k’iinil, utsil meyajil, jaaj óolil yéetel chíinpoolil ti’ u Ya’almaj T’aanil Wíiniko’ob.

U Péeten Najil Xook ti’ u Ka’anlil u Xookil Kanan Kaajil Quintana Rooe’ jun p’éel kúuchil ti’ ka’ansajil, ti’ kambalil yéetel ti’ jach teepaltalil ti’ u meyajil kanan kaaj ku chíinpooltik le nu’uk t’aano’ob ts’a’ano’ob tumen u Jach Nojochil u Noj Mo’ola’ay Meyajil u Kanan Kaajil Meejikoo, yéetel u Noj Tuukulil u Meyajil ti’ Ka’ansajil yéetel Kambalil.

U Kúuchil le kambalo’ jo’olbejsa’ab u meyaj tu ja’abil 1990 je’ex jun p’éel u Najil Xook ti’ Kanan Kaajo’ob Quintana Rooe’, ts’oka’an u k’éexel yéetel u máan le ja’abo’obo’ tak úuch u k’uchul súutul bejla’ak u Péeten Najil Xook ti’ u Ka’anlil u Xookil Kanan Kaajil Quintana Rooe’, u meyaj te’ k’iino’oba’ ku ka’ansik jejeláas ba’alo’ob: U Chúumbal Kambalil, U Mu’uk’a’an Ka’ansajil, Jach Teepalil yéetel u Noj Jo’ol Póolil, bey xan ti’ u k’am u meyaj le kanan kaajo’obo’.

 

U Biilalil

To’on u noj jo’ol poolil yaan tak k’abo’on ak jach utsil teepalkunsik tuláakal le máako’ob ku meyajo’ob tu kanan kaajil le péeten lu’uma’, kak jach k’ubik u t’aanil ak k’ujsik le kambal k’a’ana’ano’, le péeka’anil yéetel le jach utsil tuukulil k’a’ana’an ti’ u jach utsil jo’oli’intal u múul meyajil le jets’elnakilo’, u xu’ulsa’al le saajkilo’ yéetel u náajalta’al u k’ubóolil le kaajo’.

 

U paakatil

Ak súutul jun p’éel u kúuchilil ti’ u yutsil kana’al u meyajil kanan kaajil, ku jach chíikpajal u meyaj le ku ts’aik jun p’éel jach utsil chuka’an ka’ansajil tuláakal k’iin tu kanan kaajil te’ péeten lu’uma’ yéetel tuláakal u lu’umil Meejikoo, ku náajaltik yéetel lelo’ u yutsil u paakat yéetel u chíinjo’olal kaaj bey xan u chíinjo’olal ti’ u jeel kúuchilo’ob ku meyajo’ob ti’ u jets’óolil kaaj tuláakal u lu’umil Meejikoo, yéetel u chíikulkinsik u yutsil ak meyajo’on.

 

U yutsil meyajo’ob

  • Jaajóolil meyaj
  • K’ubóolil
  • X ma’ tuusil
  • Muuk’náal meyajil
  • Utsil meyajil

 

Aj ka’ansajo’ob yéetel nu’ukbejilo’ob

U Péeten Najil Xook ti’ u Ka’anlil u Xookil Kanan Kaajil Quintana Roo, yaan ti’ aj ka’ansajo’ob yéetel aj nu’ukbejilo’ob yaan ti’ob u jaajilóol meyaj, yaan ti’ob u kambalil, yéetel yaan ti’ob u náajalil u ju’unil u meyajtiko’ob ba’ax u yojelo’ob tumen u jeel mo’ola’ay meyajilo’ob yano’ob tu lu’umil Meejikoo yéetel táanxel lu’umilo’ob.

Bey xan yaan ti’ob tu k’iinil bejla’ak u ju’unil tu’ux ku ya’alik u yojel u beeto’ob yéetel u k’amo’ob u meyajo’ob, ju’un ts’a’an ti’ob tumen u Jach Nojochil u Noj Mo’ola’ay Meyajil u Kanan Kaajil Meejikoo.

 

U k’ajlajil u tsikbalilo’ob

U Péeten Kúuchil Najil ti’ u Ka’anlil Quintana Rooo’ jun p’éel mo’ola’ay meyajil síij tu ja’abil 1990, u “Péeten Najil Xookil ti’ Kanan Kaajil” kaj síijij, jo’olbejsa’ab tumen u Jala’ach Wíinikil u Péeten Lu’umil Quintana Roo Dr. Miguel Borge Martín, tu ka’a p’éelil u k’iinil u wi’inalil febrero tu ja’abil 1990, síij je’ex jun p’éel mo’ola’ay meyajil ma’ macha’an u muuk’il u meyaj tumen kaaji’, ku meyaj yáanal u Muuk’il u Meyaj Jo’ol Póopil.

Tu wi’inalil febrero tu ja’abil 1999, jo’osa’ab u ts’íibil ti’ u Noj Péektsilil u Ts’íibil le lu’uma’ tu xookil u ya’almaj t’aanil 189, te’ lela’ ti’ ku je’ets’el u t’aanil u chúunbejsa’al le “Najil Xookil ti’ u Ka’ansa’al u Meyajil Kanan Kaajil”, beytúuno’ chúunbejsa’al u ts’aabal u túumben nu’ukulil u meyaj le kúuchilo’ yéetel xan wo’ol u Múul Meyajil chúunsik u su’utul le Najil Xookil ti’ Kanan Kaajil ich jun p’éel Nojoch Kúuchil ti’ u yutsil Ka’ansa’al u Meyajil Kanan Kaaj.

Tu wi’inalil junio tu ja’abil 2011 yéetel u noj a’almaj t’aanil ti’ u Jets’elóolil Kaaje’, u yichil le “Najil Xookil ti’ u Ka’ansa’al u Meyajil Kanan Kaaj”, súut jun p’éel “Péeten Nojoch Kúuchil ti’ u Jets’elóolil Kaaj” yéetel súut jun p’éel u kúuchil meyaj paalilta’an tumen u Noj Jo’ol Poolil u Mo’ola’ayil Kanan Kaaj.

U xookil 135 a’almaj t’aanil.- Je’ets’ u t’aanil u yaantal le “Péeten Nojoch Kúuchil ti’ u Jets’elóolil Kaajo’”, jun p’éel kúuchil meyaj ku ts’aabal u muuk’ u meyaj tumen u Noj Jo’ol Poolil u Mo’ola’ayil Kanan Kaaj, u noj Jo’ol Poolil ku ts’aabal yéetel ku tse’elel tumen u Jo’ol Póopil le Péeten Lu’umo’, leti’ u jo’ol poolil yéetel u meyaj u yilik ka beeta’ak u Meyajilo’ob u Tuukulil u Yutsilkunsa’al u meyajil le kanan kaajilo’… (U noj a’almaj t’aan ti’ u kananil u kaajil u péetel lu’umil Quintana Roo tu ja’abil 2011).

Te’ ichil u meyajil le túumben meyajil te’ kanan jets’óolilo’, u Noj Mo’ola’ay Meyajil ti’ u Jets’elóolil Kaajo’ ku beetik meyajo’ob ti’ u ts’aik k’ajóoltbil le líik’óolalilo’ob te’ máako’ob ku meyajo’ob te kanan kaajo’ tu yo’osa’al u yutskinsiko’ob u paakatil u yich u meyajo’ob.

U yúuchul le loobilo’obo’ u k’áat u ya’ale’ leti’ob u ts’íibil u téenel u yúuchul le loobilo’ob ku yila’al u t’aanil yéetel ku beeta’al u meyajil u yila’al máaxo’ob u yuumilo’ob beeto’, le ts’a’an ojeltbil tumen le Prokuradoriya te’ Justisiyaa yéetel le Fiskaliya’ob Generalo’ob tuláakal le péeten lu’umo’obo’ te’ fueero comuno’ yéetel xan tumen le Prokuradoriya General te’ Republikaao’ te’ fueero federaalo’.

Xok le péektsil ts’íibo’obo’: